2017. febr. 21.

Németország 1

Halleluja, egy icipici kihagyással megint itt vagyok. Már egy ideje írni akartam, csak ugye se kedv, se idő. Meg miről? Mivel semmi lényegretörő nem történt az új évig, gondoltam, hogy folytatom a németekről és az országról szóló bejegyzést. Időközben voltunk nyaralni is, úgyhogy majd lassan felrakok néhány fotót is.

De vissza a németekhez. Egy depisebb pillanatomban (a többi autós eléggé ki tud borítani, ma is szidtam egynek az összes felmenőjét) úgy gondoltam, hogy összeszedem a jó dolgokat, hátha attól felvidulok. Mentális listába kezdtem, aztán hamar rájöttem, hogy majdnem minden felsorolt pozitívum után jön egy nagybetűs DE. Úgyhogy lehet, hogy egy általános leírás lesz a vége. De nemcsak nekem van ez a problémám. 1-2 éve az újságárusnál böngészés közben láttam egy hasonló cikket. Nagy lelkesen belelapoztam, hogy hátha mégis maga a mennyország Németország, csak még nem vettem észre, de itt majd segítséget kapok ahhoz, hogy oda és vissza legyek érte. Lényegében egy negatívum listát találtam, amit a a cikk írója megpróbált jó színben feltüntetni. Pl.. A németek magas szinten élvezik a napsütést, úgy mint senki más. Ha kisüt a nap, már rohannak is a parkba piknikezni és a napozni. Lefordítva: olyan keveset süt a nap, hogy majdhogynem népünnepély tör ki, ha mégis. Szóval, ha már a németek nem tudnak egy rendes pozítívum listát az országukról összeállítani, valószínüleg nekem se fog menni. De azért megpróbálom, még akkor is, ha sok "de" lesz benne.

1., Pénz, életszínvonal

Gondolom, ezt nem kell részletezni. Nyilván otthon is lehet jól keresni, főleg ha bankmanager az illető. De hidrogeológusként nem vetett fel a jólét. Itt se kiemelkedően magas a fizum, de az egyszerű megélhetésen kívül futja még a hobbikra, lakásberendezésre és spórolni is lehet.

2., Vegánság

Európában itt él a legtöbb vega és vegán. Ehhez mérten a kínálat is jóval nagyobb, mint mondjuk otthon. Itt nem kell a két fogalom közti különbséget magyarázni. A szeme se rebben a pincérnek, ha sajt nélkül kérem a pizzát és nem néznek földönkívülinek, amiért így eszek. Többnyire az indokokkal is tisztában vannak az emberek, vagy legalábbis egy részükkel és itt jön be a "de". Tudnak a környezetszennyezésről, stb., amivel a húsevés jár, de ezt senki nem akarja hallani vagy rosszul érezni magát emiatt. Ezért ha elrebegem, hogy vegán kaja kellene, máris letámad valaki valami hülyeséggel, vagy közli tudálékos stílusban, hogy mindenki egye azt, ami jól esik neki. Otthon ilyenkor még azt magyarázom, mi is a vegán kaja.

3., Bio

A vegánságon kívül erre is figyelek a vásárlásnál. Nem minden bio minőség, amit veszek, de sok minden. Ezt az otthoni fizetésből nem tudtam megtenni.

4., Kutya

Alig várom, hogy legyen egy valamikor. Itt sokkal jobb soruk van a jószágoknak. Hogy úgy mondjam, nem veszik őket kutya számba. Különösen tetszik, hogy támogatják a kutyák telepről való örökbefogadását és hogy a kutyák a legtöbb bevásárlóközpontba és étterembe/kávézóba bemehetnek. A kutyák is hozzá vannak szokva ehhez és nem tör ki lépten-nyomon két állat között cirkusz az éttermekben. Általában nyugisan szundítanak egyet a szék alatt. A legtöbb helyen pedig kéznél van az itatótálka is. Ezt is túlzásba lehet vinni, mint mindent. De most a normális bánásmódról beszélek, nem arról, mikor a fél vagyonukat költik az emberek kutyaruhára, -fodrászra és jobb dolga van a jószágnak, mint a nagyinak. Aki az öregotthonban senyved, a kutya segge pedig ki van nyalva, úgy kényeztetik.

Iskola kutya: ilyenről se hallottam korábban. Az egyik főnököm kutyája, egy aranyos labrador például az. A blökit iskolakutya kiképzésre kell hordani, mint a többi segítő kutyát. Hetente néhányszor aztán látogatóba megy a kutya a suliba. A gyerekeknek ez motiváció, alig várják, hogy ott legyen a jószág. Igyekeznek gyorsabban megcsinálni a feladataikat, hogy legyen idejük kutyázni. Ezen kívül megtanulnak nyugodtabban és halkabban viselkedni, hogy ne stresszeljék a kutyust a zsivallyal.

5., Tolerancia, elfogadás

Leszögezném, hogy ez nem feltétlen egy szívből jövő dolog itt a németeknél. Egész egyszerüen beléjük van nevelve a 2. világháború óta. Nem szabad diszkriminálni, kirekeszteni. Oké, otthon se illik, de ez itt több és mélyebbre nyúlik. Annyira, hogy mindeki kiborul, ha valamelyik kedvenc cigány viccemet mesélem. (Amúgy se bírják megérteni, hogy azoknak a vicceknek van valami alapjuk...). Ebből a toleranciából fakad az itteni menekültekkel való bánásmód, amit én személy szerint jónak tartok. Otthon majdnem mindig az egyik kérdés, hogy mi van itt a menekültekkel. Valami agyatlan megjegyzéssel vagy grimaszokkal kísérve, hogy a bolond németek, ill. vissza kellene paterolni a szíriaiakat az otthonukba. Korábban nem fordult elő, hogy szégyelltem a származásom, de az ilyen kommentek hallatán mindig. Ez a téma  nem egyszerű és röviden itt nem is tudom leírni a teljes véleményem, úgyhogy erről jön majd egy külön bejegyzés.

Ill. folyt. köv. a többi német pozitívumról.

Nincsenek megjegyzések: